A Magyar Nemzeti Bank két szakemberének friss cikke alapján, a hazai bankok öngólt lőnek maguknak a díjaikkal és csak elősegítik a fintech cégek térnyerését.
Az MNB oldalán hétfőn megjelent cikket Nemecskó István és Takács Kristóf szerezte. Elemzésük szerint a hazai bankok hátráltatják a digitális pénzforgalmat magas költségeikkel.
A lakosság pénzforgalmi költségei 2023-ban 265 milliárd forintra rúgtak, 11%-kal emelkedve 2022-höz képest. A bankok az inflációhoz kötődő díjkorrekcióval emeltek leginkább árat. A bevételeik felét fix költségek generálták, ezen belül is:
- 26%-ot a számlavezetési díj
- 24%-ot a készpénzfelvételi díj
- 21%-ot az átutalási díj
- 14%-ot a kártyakibocsátási díj
A szakemberek számításai szerint a bankok legnagyobb ügyfélszámú csomagjai idén 5-18% közötti mértékben nőttek, a rendszeresen tranzakciókat végző ügyfeleknek ez 600-4400 forint közötti többlet költséget okoz.
Külön említést kapnak a külföldi fintech szereplők. Megemlítik, hogy sokkal kedvezőbb és átláthatóbb árazási struktúrát követnek és a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően közvetlenül tranzakciós díjak nélkül biztosítják a szolgáltatásaikat. Kiemelik, hogy közvetlenül a tranzakciókhoz kapcsolódó díjakról tájékoztatják a felhasználókat, így az rögtön értesül arról, hogy ez milyen költséggel jár. A hazai bankok árazási gyakorlata viszont csökkenti a verseny intenzitását a helyi szereplők között és versenyhátrányt is okoz a fintech cégekkel szemben.
Ha a hazai bankok szeretnék megőrizni a versenyképességüket, akkor alkalmazkodniuk kell az új piaci körülményekhez, amelyet a külföldi szereplők alakítanak.
Az MNB 2030-ig elérendő célja, hogy növeljék az ingyenes átutalások arányát (a lakosságon belül a tranzakciók legalább 80%-a ne kerüljön költségbe közvetlenül).
Ehhez kapcsolódó friss információ, hogy immáron a hazai lakosság 15%-a rendelkezik Revolut számlával, itt írtam erről.
