A Magyar Nemzeti Bank komoly fejlesztést készül élesíteni, amely célja a banki csalásokkal szembeni védelem megerősítése. Új ellenőrző rendszer, AI-által vizsgált tranzakciók, valamint az ügyfelek nagyobb arányú kármentesítése is jöhet.
Hatalmas összeget csalnak ki
Bár a növekvő tendenciát sikerült megtörni a digitális visszaélésekben, egy elég magas szinten stagnált így is. 2024-ben a bankkártyás és átutalást érintő csalások száma több mint 226 ezer alkalom volt, összesen 41,9 milliárd forint értéket tett ki, ebből a lakossági ügyfelek kára 31 milliárd forint volt. Ezzel az európai középmezőnyben van Magyarország a banki csalások terén, viszont az egyelőre nem megnyugtató, hogy elég magas értéken állt be stagnáló szintre a visszaélések száma és értéke egyaránt.
A bankkártyás tranzakciók forgalmára vetítve 0,03-0,04%-os a csalások aránya. Elsőre nem tűnik ez az érték magasnak, viszont valójában azért komoly összegről van szó, hiszen rendkívül magas a kártyás tranzakciók száma.
A bankok hamar lerázzák a kárt
Átalakultak a pénzügyi csalások és így a kárviselés is az elmúlt években. Korábban a legjellemzőbb csalási formák közé tartozott a bankkártyák lopása és lemásolása, majd azzal való visszaélés, mára viszont ezek ha nem is tűntek el, de eltörpül az arányuk a többi, új csalási forma között. Manapság már inkább a felhasználókat célozzák a csalók, őket akarják átverni, ehhez a leggyakoribb formátumok a hamis befektetési ajánlatok, a hamis banki, vagy webáruházi oldalak, a csomagküldős csalások, de továbbra is népszerű az úgynevezett unokázós és romantikus csalások.
Az, hogy a kárt ki visel, nagyban függ a csalás formájából. Mára az átutalásos csalások esetében 98%-ot, kártyás csalásoknál 78%-ot tesz ki az ügyfelekre hárított kárviselés aránya. Ennek oka az ügyfelek súlyos gondatlansága, a különböző figyelmeztetések ellenére sikerül átverni őket és ilyenkor a bankok nem vállalják magukra a károkat sem. Viszont felmerült többször, hogy a bankok rendszerei nem reagálnak elég gyorsan, amivel meglehetne több csalást előzni.
Öt csapás
Az MNB bejelentése szerint egy öt elemből álló intézkedéscsomaggal lépnek közbe. Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke június 3-án jelentette ezt be és az összehangolt intézkedéssorozat célja a digitális banki csalások drasztikus visszaszorítása.
1: Központi Visszaélésszűrő Rendszer (KVR)
Eddig a bankok elsősorban saját adatbázis alapján próbálták meg kiszűrni a csalásokat. Viszont 2025. július 1-től elindul a Központi Visszaélésszűrő Rendszer, amely a teljes hazai átutalási forgalomra rálát majd és a célja, hogy a nagyszámú adatból megtalálja azokat a visszaélési mintákat, amelyek alapján azonosíthatók a visszaélések. A rendszert az MNB tulajdonában lévő GIRO Zrt. végzi majd.
Azt várják tőle, hogy a valós időben történő adatfeldolgozással fél másodpercen belül tudjon visszajelzést adni a bank felé , így a gyanús tranzakciók megfoghatók lennének. Az azonnali átutalási rendszerben 5 másodperc alatt érnek célba a tranzakciók, viszont az ennél gyorsabb azonosításnak hála lehetőséget kaphatnak a bankok hatékonyabban megakadályozni ezeket.
Az MNB is tisztában van vele, hogy gyakran strómanok nevére nyitott, látszólag szabályos bankszámlákat használnak a csalók, ide irányítják az átvert emberek pénzét, majd utána továbbítják azt gyorsan külföldre, kriptóba, vagy esetleg felveszik készpénzben. A KVR célja viszont hogy gyorsan azonosítsák az ilyen számlákat és megakadályozzák a csalást, valamint a rendőrség hamarabb kapjon információt a csalásgyanús esetekről.
2: MNB ajánlások végrehajtása a bankoknál
Még 2023-ban adott ki a visszaélések megelőzésére egy ajánlási csomagokat az MNB, most ezek betartását akarja ráhúzni a bankokra a felügyelet. Az ajánlások között vannak valós idejű kötelező szűrők, a gyanúsnak nevezhető tranzakciók visszatartása automatikusan, illetve az ügyfelek egyértelműbb tájékoztatása minden új, potenciálisan veszélyes tranzakció elvégzése előtt.
3: a bankok célzottabb ellenőrzése
A fenti ajánláscsomag alkalmazását komolyabb méretékben fogják ellenőrizni a hazai bankoknál. Az MNB üzenete szerint sokkal komolyabb mértékben lépnek fel azért, hogy a bankok megvédjék az ügyfelek pénzét.
4: A bank viseli a kárt az erős ügyfél-hitelesítés hiányában
Egy új szabályozás részeként a jegybank a Pénzforgalmi törvény módosítását kérné. Ennek részeként szeretnék elérni, hogy abban az esetben, ha a bank nem alkalmazott erős ügyfél-hitelesítést (kétfaktoros hitelesítést) egy csaló tranzakciónál, akkor a bank viselje a kárt egészében és ne az ügyfél. Természetesen ez nem megoldás arra, amikor megvezetik a csalók az embereket és maguk adják meg a hitelesítéseket.
Van viszont egy olyan javaslat is, hogy olyan esetben, ha a bank nevében megtévesztik az ügyfelet, csalás áldozata lesz, akkor az első alkalommal automatikusan visszakapja a pénzét az ügyfél és a bank vállalja a kárt. Ez azt jelentené, hogy ha felhívnánk az ügyfelet a bank nevében, vagy egy megtévesztő weboldalon keresztül sikerül őt átverni, akkor az első csalás után a teljes kárt a banknak kellene viselnie. Ez kizárólag az első kárra (first loss) vonatkozna, ha azonban az ügyfelet többször is át tudják verni a csalók, akkor már nem kínálna számára a bank sem több kompenzációt, saját hibájából vállalni kell a kárt is.
5: országos tájékoztató kampány
Az MNB és a kormány közösen indítania lakossági tájékoztató kampányt a digitális csalásokról és a védekezési lehetőségekről. Kiemelt célcsoportja lenne ennek a legveszélyeztetettebb csoportok tagjai (idősebb személyek, digitálisan kevésbé képzettek). Az MNB is elismeri, hogy az edukáció önmagában nem elég, viszont fontos a hosszú távú megoldáshoz.
