A Paraguayi Központi Bank (BCP) hivatalosan szanálási eljárás alá vonta az ország vezető digitális bankját, az Ueno Bankot. Az intézkedés közvetlen kiváltó oka, hogy a neobank fizetőképességi mutatója a törvényben előírt minimum 50%-a alá zuhant.
A lakosság 60%-át érinti a helyzet
Nem egy kisebb fintech megingásáról van szó. Az Ueno Bank méretei paraguayi léptékkel mérve és globális arányaiban is jelentősek. A teljes paraguayi felnőtt lakosság nagy része, nagyjából 3 millió ember ügyfele az Ueno Banknak, 800-850 millió dollárnyi közpénzt kezel a bank.
A felügyeleti hatóságok átvették az intézmény irányítását, megkezdték a bank eszközeinek részletes átvilágítását, és vizsgálatot indítottak a pénzügyi helyzet hirtelen romlásának hátteréről. A központi bank közleménye igyekezett megnyugtatni a piacokat, hangsúlyozva, hogy az eset egyedi problémákból fakad, és nem az egész paraguayi pénzügyi rendszer általános állapotát tükrözi.
A november 3-i eseményeket követően a felhasználók nem tudnak fizetni az Ueno Bank kártyáival, nem tudnak pénzt utalni. A Központi bank közlése szerint nagyjából 12,3 millió forint értékű betétbiztosítási fedezet érhető el fejenként a betétesek védelme érdekében.
Politikai vonal is érintett
Az Ueno Bank szoros üzleti kapcsolatban állt Paraguay elnökével, Santiago Peñával és korábbi üzlettársaival. A helyzet iróniája és kockázata, hogy a bank korábbi vezérigazgatója, Carlos Carvallo ma már az ország központi bankját vezeti.
Bár Carvallo összeférhetetlenségre hivatkozva hivatalosan kivonta magát az Ueno-t érintő döntésekből, az elnök és a bank vezetése pedig határozottan tagadja a visszaéléseket, a felügyeleti függetlenség kérdése elkerülhetetlenül a figyelem középpontjába került.
Nagyjából 380 millió dollárt állami nyugdíj- és egészségbiztosítási alap fektetett be a pénzintézetnél. Emellett pedig az Ueno Banknál a problémát az első jelentések szerint az is okozhatta, hogy túl sok, politikushoz kötődő cégnek hitelezhetett, értéken felül.
Magyar vonatkozása is van az esetnek
Bár Dél-Amerika és Paraguay fizikailag távol van Magyarországtól, mégis van hazai érintettsége a történésnek.
A 444.hu számolt be róla, hogy 2025-ban az OTP Bank is befektetett az Ueno Bankba, mintegy 47 millió dollár (kb. 15,3 milliárd forint) értékben.
„Az OTP Bank konzervatív kockázatvállalási politikájába beleillik a 47 millió USD értékű pénzügyi befektetés, hiszen az az OTP több mint 18 milliárd dolláros saját tőkéjéhez viszonyítva csak töredékszázalékban kifejezhető, vagy az évi több mint 3 milliárd dolláros profitjához viszonyítva is 1,5%-os volumenű kitettséget jelent.” – áll az OTP nyilatkozatában, amit a lapnak tett.
Paraguay sokáig rendkívül elmaradott és fejletlen bankrendszerrel rendelkezett. 2013-ban még csak a felnőtt lakosok 12%-a rendelkezett bankszámlája, illetve 19%-uknak hitelszövetkezeti számlája, tehát a kb. 7,2 millió lakossal rendelkező ország több mint kétharmada 13 éve még nem rendelkezett banki szolgáltatással és készpénzzel élt csak.
2021-ben alapították az Ueno Bankot, amely gyorsan, robbanásszerűen terjeszkedett és érte el a 3 milliós ügyfélszámot.
