A digitális átállás már nem a jövő zenéje, hanem a jelen valósága a hazai bankszektorban – erről beszélt Greinstetter Balázs, az MNB digitalizációért felelős vezetője a Portfolio Banking Technology 2026 rendezvényen.. A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb Fintech és Digitalizációs Jelentése alapján egyértelmű, hogy a pénzintézetek komoly lépéseket tettek a modernizáció felé, ám a felszín alatt még jelentős kihívásokkal küzdenek. A jelentés eredményeit bemutató előadás rávilágított: bár a felhasználói élmény rengeteget javult, a háttérrendszerek fejlesztése és a mesterséges intelligencia integrációja továbbra is komoly feladatot ad a szektornak.
A látható fejlődés: Gyorsuló ügyfélélmény és digitális termékek
Az MNB 2020 óta kíséri figyelemmel a bankok digitalizációs szintjét, és a legújabb adatok – amelyek a piac mintegy 90 százalékát fedik le – egyértelmű pozitív trendet mutatnak. A leglátványosabb ugrás az ügyfélélmény területén történt. Ma a banki termékek több mint 70 százaléka már elérhető valamilyen digitális csatornán, ami drasztikus növekedés a korábbi évekhez képest.
A felhasználók számára a bankolás egyszerűbbé és gyorsabbá vált. A biometrikus azonosítás – mint az arcfelismerés vagy az ujjlenyomat-olvasó – lassan standarddá válik, a hiteligénylési folyamatok pedig sok esetben teljesen online intézhetők. Ahogy az előadó is kiemelte, a digitális applikációk minősége mára az egyik legfontosabb döntési szemponttá vált az ügyfelek számára, amikor bankot választanak.
Ami a felszín alatt van: Háttérrendszerek és adatintegráció
Bár a mobilalkalmazások és a webes felületek sokat fejlődtek, az igazi digitalizációs kihívás a „géptérben” található. A banki háttérrendszerek modernizációja, az adatsilók lebontása és a folyamatok teljes körű automatizálása továbbra is komoly lemaradást mutat. A „frontend” (ügyféloldali) fejlesztések egyelőre gyorsabb ütemben haladnak, mint az évtizedes múltra visszatekintő, nehézkes alaprendszerek (legacy IT) lecserélése.
Greinstetter Balázs hangsúlyozta, hogy a tartós fejlődéshez elengedhetetlen a háttérrendszerek megújítása. Hiába a szép applikáció, ha a mögöttes folyamatok lassúak, vagy nem képesek az adatokat hatékonyan, valós időben feldolgozni.
A PFM és a személyre szabott szolgáltatások kora
A felmérésből kiderült, hogy a bankok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a személyes pénzügyi menedzsment (PFM) funkciókra. A megkérdezett intézmények 62 százaléka már kínál valamilyen költéselemző vagy költségvetés-tervező eszközt. Bár ezek az eszközök egyelőre alapvető kategóriákba sorolják a kiadásokat, a bankok célja egyértelmű: proaktív, adatalapú tanácsadással szeretnék segíteni ügyfeleiket a pénzügyi tudatosság növelésében.
Kritikus pontok: IT biztonság és Mesterséges Intelligencia
A digitalizáció rohamos terjedésével az IT biztonság kérdése minden eddiginél fontosabbá vált. A jelentés szerint, bár a bankok IT költségvetése nőtt, a kiberbiztonságra fordított összeg még mindig nem éri el a kívánt szintet. A növekvő online csalások és adathalász támadások fényében ez a terület azonnali és fókuszált figyelmet igényel.
A jövő nagy dobása egyértelműen a mesterséges intelligencia (AI) lesz. A hazai bankok jelenleg a „puhatolózás” fázisában vannak: az AI-t elsősorban belső folyamatok optimalizálására, chatbotok működtetésére és ügyfélszolgálati feladatokra használják. A komplexebb, kockázatkezelési vagy hitelezési döntéshozatalban való alkalmazása még gyerekcipőben jár, de az MNB elvárása, hogy az AI fejlesztések átláthatóak, biztonságosak és az ügyfelek számára is egyértelműen kommunikáltak legyenek.
A hazai bankszektor rálépett a gázpedálra a digitalizáció útján, és az ügyfelek már élvezhetik a kényelmesebb, gyorsabb bankolás előnyeit. Ahhoz azonban, hogy a szektor tartósan versenyképes maradjon a nemzetközi fintech cégekkel szemben, a fejlesztések fókuszát a háttérrendszerekre, a robusztus kiberbiztonságra és a mesterséges intelligencia okos integrációjára kell áthelyezni. Az MNB felmérése nemcsak egy helyzetkép, hanem egy útiterv is a bankok számára a következő évekre.
