Ez a sztori szólhatna a Revolut kriptós esetéről is. De helyette egy másik eset tanulsága, amelynek szereplője a Curve.
A Revolut hazai kripto kivonulása kapcsán sokan panaszkodnak, hogy nyáron amikor felfüggesztették a kereskedést, csúcson volt az árfolyam, most pedig amikor el lehet adni a tokeneket mielőtt kivonul teljesen a Revolut a hazai kripto piacról, az árfolyamok a mélyben vannak és ezzel együtt jelentős veszteséget kénytelenek elkönyvelni. Nagyon szomorú eset az, amely most a Revolut kripto ágával történik. Én nem igazán kriptózom (egy kevés játék pénzem van bent, leginkább csak a RevB miatt).
Befektettem a Curve-be
2019 volt az év, amikor felpezsegtek a fintech lehetőségek Magyarországon. Hirtelen több szereplő is elérhető volt, a Revolut mellett ott volt a Wise (akkor még Transferwise néven), a Monese, az iCard, illetve a Curve, de több más szereplő is. Ekkor még világszerte szárnyaikat bontogatták a fintech cégek, itthon pedig újdonság erejével hatott még minden.
Az egyik amerikai utam szervezése során találkoztam először 2019. nyarán a Revoluttal, illetve a (Transfer)Wise-zal, valamint a Curve-vel is. Mind a három szolgáltatóhoz beregisztráltam, illetve később mind a hármat használtam is az USA-ban, de ekkor volt úgy úgy mentem el Berlinbe, hogy nem vittem készpénzt és már csak a fintech szolgáltatókra támaszkodtam.
2019-ben a Curve befektetőket keresett, a Crowdcube nevű kisbefektetői platformon volt lehetőség beszállni. Nem szerettem volna nagy pénzt berakni, nem azért mert nem bíztam volna benne, inkább csak egy kisebb összegben gondolkoztam, amolyan FOMO jelleggel, kíváncsi voltam mire futhat ki a Curve sztori és így úgy éreztem hogy részese lehetek. Akkor 3 törzsrészvényt vásároltam meg, 10 brit font értékben, ez akkoriban 4000-4500 forint körüli összegnek felelt meg. Ebben a tőkebevonásban a Crowdcube kampányában 9401 másik befektető volt rajtam kívül, aki részt akart venni Curve életében. Összesen 5 519 860 brit fontot fektettek be a cégbe itt. Ez mai árfolyamon számolva kb. 2,5 milliárd forint.
Mivel nem egy tőzsdén jegyzett részvénytársaságról van szó, ezeket a részvényeket nem lehet csak úgy eladni, mintha a Lightyearen kereskednénk. Akkor volna lehetőség eladni, ha a cég kínál erre lehetőséget, de 5 év alatt ilyen nem történt.
2,5 milliárd forint kisbefektetői pénz égett el
Mint megírtam, 2025. novemberében a Curve bejelentette, hogy a Lloyds Banking Group 120 millió fontért felvásárolja a vállalatot. A Curve értesítette a befektetőket a részvény adásvételi megállapodásról, ennek azonban sokan nem örülnek. Az igazgatótanács döntése ugyanis jóval a cég valósnak tűnő értéke alatt történt.
A Curve legnagyobb külső részvényese az IDC Ventures volt, 12%-os részesedéssel, ők is megdöbbenéssel tapasztalták az eladásról szóló közleményt. Nem sokkal utána, kaptam én is egy emailt a Crowdcube-tól. A tartalma röviden összefoglalva: a befektetésem értéke 0 lett.
Miért történhetett ez meg? A startup világ egyik kegyetlen, de bevett mechanizmusa, az úgynevezett likvidációs elsőbbség (liquidation preference) lépett életbe.
A „kifizetési vízesés” (distribution waterfall) tetején a későbbi körökben beszálló intézményi befektetők (kockázati tőkések) és a menedzsment állnak. Ők rendelkeznek azokkal az elsőbbségi részvényekkel, amelyek garantálják, hogy kiszálláskor ők kapják vissza először a pénzüket.
A közösségi befektetők jellemzően „mezei” (Ordinary) részvényeket birtokolnak, akik csak akkor kapnának pénzt, ha a vételár fedezné az összes elsőbbségi igényt, és még maradna felesleg.
A Lloyds által fizetett vételár sajnos csak arra volt elég, hogy a kiemelt nagybefektetőket és a menedzsmentet (beleértve az alapítót) kifizessék. Miután ezeket az igényeket rendezték, a „maradványérték” nulla lett.
Aki a Crowdcube-on keresztül fektetett be a Curve-be, annak a befektetése mostantól teljes pénzügyi veszteségként könyvelendő el. A cég technológiája tovább él a Lloyds banki hátterével, de a közösségi tulajdonosi álomnak vége.
Hogy legyen egy pozitívum is a befektetésem elvesztése mellett: aki befektetett a Crowdcube-on keresztül, az jogosult lett egy piros színű Curve Investor kártyára. Ez igazából semmiben nem ad extrát a fizetéseknél, vagy másnál, nem is használok fizikai kártyát. Viszont mindenképpen érdekes volt megjelenésekor, ugyanis ez volt az egyik első olyan fizikai kártya, amelyen nem szerepelt kártya adat, sem szám, sem egyéb, csak a tulajdonos neve. Erről itt írtam még 2020-ban.
Hasonló sztori játszódott le Magyarországon is, bár itt „klasszikusabb” befejezéssel. Én is írtam a RECASH-ről, amely egy ígéretes hazai fintech megoldás volt. Ők 115 millió forintos közösségi tőkebevonás értek el 2022-ben. Majd sorozatos problémák után a felszámolás alá került a cég, a közösségi befektetők pedig elbukták a pénzüket.
Mi a tanulság?
A befektetés mindig kockázattal jár. Vannak kisebb kockázatú befektetések, vannak nagyobbak. És persze a kettő között is van. A Revolut kripto kivonulása egy szomorú eset, biztos sokaknak érezhető veszteséget jelent. Mint ahogy a Curve-ös Crowdcube eset is, ahol közel 9500 ember bukta a pénzét teljes egészében.
Továbbra is használom a Curve-öt, illetve a Revolutot is. Utóbbin vannak részvényeim egy kevés. Sőt, a már említett Lightyeart is bátran használom. Összességében nem remegett meg a lábam, hogy ezeknél a szolgáltatóknál csak úgy “eltűnik a pénzem”. Azonban ahogy eddig is, igyekszem a jövőben is diverzifikálni. Nem egy szolgáltatóra támaszkodom, nem egy eszközbe fektetek. Igyekszem felmérni a kockázatát egy-egy befektetésnek, ennek megfelelő mértékben teszek bele pénzt, számolva az esetleges veszteségekkel.
Azt tudom javasolni mindenkinek, legyen tudatos. Nem csak befektetés tekintetében, minden téren. Nem kell mindenhez érteni. De ma már az információ “ingyen van”, mindennek utána lehet nézni, rá lehet szánni az időt.
A cikk semmilyen mértékben nem számít befektetési tanácsnak.
